Összetett mondatok

Az összetett mondatok tagmondatainak határára mindig vesszőt kell rakni, akkor is ha van kötőszó, és akkor is ha nincs. Leggyakrabban ez utóbbi okoz fejtörést az íróknak. Nézzünk néhány példát arra, mikor nem tesszük ki a kötőszót:

• Julcsi elmondta, nem akarja megcsinálni a feladatot. 

Ez egy rejtett tárgyas szerkezet: Julcsi elmondta (azt, hogy) nem akarja megcsinálni a feladatot. Nem tettük ki a kötőszót, de attól a vessző ugyanúgy kell a tagmondatok határára.

Néhány hasonló példa:

• Kata rákérdezett, miért nem jött el hamarabb. (Kata rákérdezett arra, hogy miért nem jött el hamarabb.)
• Tamás már az elején kijelentette, ő nem hajlandó segíteni. (Tamás már az elején kijelentette azt, hogy ő nem hajlandó segíteni.)

Árulkodó lehet még az ilyen mondatok felismerésében, ha több alany és állítmány is szerepel benne. Ilyenkor az iskolában megtanult módon lehet elemezni a mondatot, és rájöhetünk a vessző helyére. Például:

• Julcsi sokat dolgozik, talán lazítania kellene.

Kötőszóval persze könnyebb megállapítani a tagmondatok határát. Például:

• Julcsi igyekezett hamar döntést hozni, mert Dóri egyre idegesebb lett.

Vannak helyzetek, mikor többszörösen összetett mondatokban mindkét verzió előfordul:

• Julcsi igyekezett hamar eldönteni, merre is menjenek Dórival, mert a lány már kezdett ideges lenni. 

Mint

A mint elé akkor kell vesszőt rakni, ha az hasonlítást jelöl. Például:

• Úgy hittem, ugyanúgy lesz, mint ahogyan tavaly történt.

A mint elé viszont nem kell vesszőt rakni, ha állapothatározó szerepet tölt be, vagy tartalmi erősítést fejez ki. Például:

• Leszerepelt előttem mint férfi.
• Több mint tíz éve nem láttam őt. 
• A kórházban dolgozott mint rezidens.

Az állapothatározóról emiatt fontos tudni, hogy kifejezheti azt is, hogy az adott személy (vagy dolog), milyen minőségben szerepel.

Megszólítás

A mondat elején vagy végén álló megszólítás esetében a megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. Például:

• Te tehetsz róla, Bence!
• Talán nem kellett volna azt mondanod, anya.
• Fiam, ezt mégis honnan veszed?

Ugyanez a helyzet, ha a megszólítás a mondatba ékelődik, ebben az esetben a megszólítás előtt és után is ki kell tenni a vesszőt. Például:

• Tanuld meg, Dávid, nem erről szól az élet.

Erről bővebben az A magyar helyesírás szabályai 255. és 256. bekezdésében olvashattok.

Vagy

Ha vagy kötőszó tagmondatot vezet be, akkor mindig vesszőt kell rakni elé. Például:

• El kellett volna mondanom neki, vagy legalábbis említést tenni róla.

Akkor nem kell vesszőt rakni, ha a vagy kötőszó azonos mondatrészeket kapcsol össze. Például:

• Reggel vagy este, nekem nem számít, én mindig álmos vagyok.

És

Az egyik legrettegettebb kötőszó. Az és kapcsán nagyon sok kétely merül fel. Gyakran támad az a téves felvetés, hogy az és kötőszó elé mindig kell vessző. Nem. Az és elé nem minden esetben rakunk vesszőt.

Ha azonos szerepű mondatrészek között van az és kötőszó (ugyanez vonatkozik a s, meg és vagy kötőszóra is), akkor nem kell elé vesszőt rakni. Például.:

• Julcsi elhozta a babáját és a társasjátékát is az óvodába.
• Elhozhatod a kéket, pirosat vagy lilát is.

Ha tagmondatok határán áll az és kötőszó, akkor mindig ki kell tenni elé a vesszőt. Például.:

• Julcsi elhozta a babáját az óvodába, és berakta a társasjátékot is a táskába.

Értelmezős szerkezet

„Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik, és a beszédben szünet van közöttük. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert, a szomszédomat kereste. A polgármesternek, Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek.” 

Két kötőszó egymás mellett

Ha a tagmondat közbeékelődése miatt – vagy bármi más okból – két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt. Például:

• Gábor hallotta, amit Julcsi mondott, de mert nem értette, inkább nem szólt semmit.
• Géza nem árulta el, hogy milyen indokkal tette, vagy hogy miért éppen most.