A történetekben gyakran szereplő idegen tulajdonnevek és közszavak toldalékolása összetett, néhol elég bonyolultnak tűnő feladatnak tűnik, de ha elsajátítunk néhány alapvető szabályt, akkor máris nincs annyira nehéz feladatunk, és egy idő után már ugyanolyan természetesen jön majd a helyes forma, mintha csak egy magyar szót toldalékolnánk.

A magyar helyesírás szabályai elég részletesen közli az erre vonatkozó szabályokat, melyet bárki elolvashat ezen a linken: 12. kiadás

Néhány egyszerű alapszabályt le kell szögezni minden idegen szó toldalékolásánál:

• Tudni kell, hogy az adott idegen szót, hogyan ejtik a saját nyelvén: Mindig légy tisztában vele, hogy az az idegen közszó vagy név kiejtésben miképpen hangzik. Ebben segítségedre lehet a Google fordító. Pl.: angol: Charlie (Csárli), francia: Aubrianne (Ubhrián), holland: Madelief (Mádelíf)
• A magyar -val és -vel ragok ugyanúgy viselkednek idegen szavaknál is, mint a magyar szavaknál: Tehát a -val és -vel v betűje sosem tűnik el! Ha mássalhangzóra végződik egy szó, a -val és a -vel v betűje az adott szó utolsó betűjéhez hasonul. Pl.: Zsolt – Zsolttal, Oscar – Oscarral, Mike – Mike-kal (ez utóbbi kötőjeles esettel lentebb foglalkozunk külön is)

1. Ha az idegen szó utolsó betűje a, e, o vagy ö betűre végződik

Amennyiben az adott szó ezeknek a magánhangzóknak valamelyikére végződik, és a toldalékos formáját megnyújtva ejtjük, úgy írásban is az ékezetes betűvel, azaz á, é, ó vagy ő betűvel írjuk. Pl.: Oslo – Oslóban, Naruto – Narutóval, Emma – Emmát, Draco – Dracóval

2. Ha az idegen szó néma betűre végződik, azaz nem ejtjük

Ebben az esetben mindig kötőjellel fűzzük a magyar toldalékot az adott szóhoz. Pl.: Luke-nak (kiejtésben: Lúk – angol), guillotine-nal (kiejtésben: gijotin – francia)

Van, mikor hasonul a toldalék első betűje, ekkor is kötőjelesen kell csatolni a toldalékot, de a hasonult betűvel együtt. Pl.: George-dzsal (kiejtésben: Dzsordzs – angol), Mike-kal (kiejtésben: Májk – angol)

3. Ha az idegen név olyan betűkapcsolatra végződik, amelyet teljesen másképpen ejtünk, és idegenként hat a magyar írásrendszerben

Ilyen esetekben mindig kötőjellel csatoljuk az adott szóhoz a toldalékot. Pl.: Peugeot (kiejtésben: Pözsó – francia) tárgyraggal pedig Peugeot-t lesz belőle. Vagy Riley (kiejtésben: Rájli – angol) toldalékkal pedig Riley-val.

4. Ha az idegen szó dupla mássalhangzóra végződik

Az ilyen szavakhoz kötőjellel illesztjük a toldalékot abban az esetben, ha a toldalék ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint a dupla mássalhangzóra végződő szó. Pl.: Matt-tel (itt ugye a -vel toldalék v betűje hasonul, és t betű lesz belőle), de Mattnél, vagy Scott-tól, de Scottot

5. -i és -s képzős forma

Több elemű idegen szavak: Amennyiben az idegen név két vagy több elemből áll, úgy kötőjelesen kapcsoljuk hozzá az -i vagy az -s képzőt, és megtartjuk az alapforma szerinti kezdőbetűket. Pl.: New York-i, San Franciscó-i, New Jersey-i

Egyelemű idegen szavak, melyeknek az utolsó betűjét ejtjük: Ebben az esetben ugyan az a helyzet, mint a magyar szavaknál. Kötőjel nélkül csatoljuk az adott szóhoz a képzőt. Pl.: kaliforniai, floridai, michigani, tokiói

Egyelemű idegen szavak, melyek néma betűre, vagy szokatlan betűkapcsolatra végződnek: Ilyenkor mindig kötőjelesen fűzzük a képzőt a szóhoz, amit kis betűvel írunk. Pl.: shakespeare-i

6. Y-ra végződő szavak

Mivel az y betűt általában i-nek ejtjük a szavak végén, ezért kötőjel nélkül csatoljuk a toldalékot az erre a betűre végződő idegen szavaknál. Pl: Harryvel, Marynek

Nem összekeverendő az ey végződéssel!

7. Többjegyű idegen betűk

Vannak olyan többjgegyű idegen betűk, amelyekhez kötőjel nélkül csatoljuk a toldalékot.

• ee (kiejtésben i) Tennesseeben
•  oo (kiejtésben u) Daewooban
•  ph (kiejtésben f) Josephet
•  sh (kiejtésben s) Joshsal
•  th (kiejtésben általában sz) Smithszel
• sch (kiejtésben s) Boschsal

Példagyűjtemény:

Alex (kiejtésben: Álex – angol): Alexhez, Alexszel, Alexnek, Alexnél, Alexet, Alexben

Charlie: Charlie-hoz, Charlie-val, Charlie-nak, Charlie-nál, Charlie-t, Charlie-ban

Daniel: Danielhez, Daniellel, Danielnek, Danielnél, Danielt, Danielben

Damien: Damienhez, Damiennel, Damiennek, Damiennél, Damient, Damienben

Emmett: Emmetthez, Emmett-tel, Emmettnek, Emmettnél, Emmettet, Emmettben

Freddie: Freddie-hez, Freddie-vel, Freddie-nek, Freddie-nél, Freddie-t, Freddie-ben

Geroge (kiejtésben: Dzsordzs – angol): George-hoz, George-dzsal, George-nak, George-nál, George-ot, George-ban

James (kiejtésben: Dzsémsz- angol): Jameshez, Jamesszel, Jamesnek, Jamesnél, Jamest, Jamesben

Jamie (kiejtésben: Dzsémi – angol): Jamie-hez, Jamie-vel, Jamie-nek, Jamie-nél, Jamie-t, Jamie-ben

Jesse (kiejtésben: Dzsesszi – angol): Jessehez, Jessevel, Jessenek, Jessenél, Jesset, Jesseben

Jules (kiejtésben: Zsül – francia): Jules-hez, Jules-lel, Jules-nek, Jules-nél, Jules-t, Jules-ben

Josh: Joshhoz, Joshsal, Joshnak, Joshnál, Josht, Joshban

Joseph (kiejtésben: Dzsozef – angol): Josephhez, Josephfel, Josephnél, Josephet, Josephben

Lex: Lexhez, Lexszel, Lexnél, Lexet, Lexben

Luke (kiejtésben: Lúk – angol): Luke-hoz, Luke-kal, Luke-nál, Luke-ot, Luke-ban

Sakura (kiejtésben: Szákurá – japán): Sakurához, Sakurával, Sakuránál, Sakurát, Sakurában (Japán nevek esetében létezik a Hepburn-átíráson alapuló átírás. Ebben az esetben: Szákurá, Szákurához, Szákuránál, Szákurát, Szákurában)

Scott (kiejtésben: Szkot – angol): Scotthoz, Scott-tal, Scottnál, Scottot, Scottban

Shaw (kiejtésben: Só – angol): Shaw-hoz, Shaw-val, Shaw-nak, Shaw-t, Shaw-ban

Stacey: Stacey-hez, Stacey-vel, Stacey-nek, Stacey-nél, Stacey-t, Stacie-ben

Noah: Noah-hoz, Noah-val, Noah-nak, Noah-nál, Noah-t, Noah-ban

Matt: Matthez, Matt-tel, Mattnek, Mattnél, Mattet, Mattben

Matthew: Matthew-hoz, Matthew-val, Matthew-nak, Matthew-nál, Matthew-t, Matthew-ban

Rhodes (kiejtésben: Ródz): Rodeshoz, Rhodeszal, Rhodesnak, Rhodesnál, Rhodesot, Rhodesban

Theodore: Theodore-hoz, Theodore-ral, Theodore-nak, Theodore-nál, Theodore-t, Theodore-ban

Thomas: Thomashoz, Thomasszal, Thomasnak, Thomasnál, Thomast, Thomasban

Will: Willhez, Will-lel, Willnek, Willnél, Willt, Willben