Bolond méregpohár

Tasi83

2023. szeptember 5.

Váratlan tájak, ismeretlen bizonytalan
lehetőségei nyíltak meg előttünk:
Abban reménykedtünk akkor,
hogy magunk is álmodunk!
Ha kételkedtem,
akkor is hinni merészeltem,
hogy veled együtt emelkedett
s süllyedt fesztelen szabadsággal
hangulatom s kedvem,
mint merülő s bármikor
a felszínre bukkanó tengeralattjáró!

 

Magad is egyre sebezhetőbb,
egyre gyengülő félben vagy:
Nem tudod mit tegyél meg, s azt sem hogyan?
Titkon még abban reménykedsz
– biztos tudatban
– a boldogság ajándék-szivárványa
talán száműzi komor felhőidet
a csillagtalan magányba:
S Te felbecsülhetetlen emberi csillagot
dédelgethetsz két karjaid között!

 

Kitért, megtorpant tétovaság, agyonszőtt,
bókolgatási láz, megalázott kaland:
Ifjúlelkű bokázgatás:
Végzete így is úgy is Egy:
Kegyvesztett tudatod bilincseit
magadról ritkán, ha lerázhatod!
Azt hitted – igaz,
hogy léted keresztút-csomóit páncél-mosolyoddal,
megdönthetetlen magabiztosságoddal kibogozod,
mint kacifántos Gordiuszi-csomókat.

 

Váratlan szívdobbanások kalapálása,
lüktető pezsgése nyílt meg előttünk,
s egyetlen végzet-hibád csak az lehetett: Nem tudtad,
mi lenne számodra megfelelőbb:
a határozottság vagy a beletörődött
menekvés problémáid tornyosult falai elől?
Növekvő, burjános lávafolyamként toltak,
taszigáltak felém téveteg órák.
Kellett, de nagyon kellett a kiábrándult zavar,
s pirulgató széptevés melletted!

 

Emlékezetem hálójából
bárhogy is őrzöm megfontoltan is csak kihull az ecset
nagy Sziszifuszként a változhatatlan
hiábavalóság kőszikláival küszködök!