Kedvencekhez adás
11

Egér-lyukakban

Fülszöveg:

Önvallomás filozofikus bölcselettel

Botladozó léptekkel egyre csak sántikáltam,
holdfény-félhomályban!
Oldalalom lopakodó,
ádáz-fák álltak leláncoltan,
tisztelegve, vigyázban!
Reszkető állat setét,
vészjósló csöndben egyre vártam a kitaszított
sötétségtől a fényre törést!

Pattogva-szorongva pergettek könnyező,
szemhatáromra méltatlan könnyeim,
s ott végképp már megálltak!
Ordító veszély-érzetekben még
bizton felkiáltottam
s ráismerhettem önmagamra;
csakis halhatatlan Kedvesem oldalán
teremhetett volna szent Béke immár;
engem már megkettőzött jásznyi,
gyermekkori énem,
s jó lett volna biztonságban tudni:
még enyhíthetem az Ember haragját!

Keselyűk lökdöstek ide-oda s egyik se kérdezte:
,,segíthet-e valamiben?”
Égi, kozmoszi fűszálak hegyén be szívesen
elrejtőztem volna én!
Észrevétlen, mint félős
sündisznó-zizzenő
avar-kazlak barlangjaiban!
Meg kellene még találnom
az Egyetlen-Egy kósza sugarat,
mely a sötétségben egyszerre izzik s őrködik,
mert védelmezni óhajt!
Aprókra vagdalt sajt-gerezdek
a két félhold-ajkak között balzsamos,
számító éjben sugárzó lángcsóvává
vedlik a boldogság is!

Kis szánalmas katasztrófáink
ennél jobban már nem is világíthatnák
meg a helyzetet: bejáratok szabadsága
előtt mindig rokonszenvesen megtorpanunk!
Sokaknak már az is pillanatnyi,
Mennyország-öröm,
ha nyilvános bulvár-csatornák képernyőin
feltűnően ragozhatnak,
miközben a hétvezért is törpékre kicserélik!

Kötelék-ésszel gyakorta megvezetett a babonázó hölgy!
Gorilla-arcú, felpumpált Kolosszus-Titánok közt
már nem is érzem jól magam;
szálkátlan, velejéig bimbódzó,
romantikus csókokban még jó lett volna részesülni!
Ingerült gyutacsokkal fenyegetnek kisstílű,
szószátyár gennyfráterek s el kell,
hogy jöjjön egérlyukakban
bújócskázó egereknek is a büszke
lehetőség a felemelkedésre s kijutásra!