Gyors-talpaló

Tasi83

2024. április 5.

Mindig csak tétlenkedve-tétován
várakozni belesimulva simulékonyan
a Mából a Holnapok udvarába,
egykor és ma szinte mindegy;
a postán vagy a szupermarket parkolójában
az elrozsdásodott bevásárlókocsiba tenni
a megromlott kefírt,
ötven forintos zsömlét,
aminek már záptojás-szaga van.
Megbocsátóan mosolyogni
ha sarkadra tolják a bevásárlókocsit
hallgatni befelé derülni
a madarak közbeszólásain.

Mert manapság mindenki megalkuvó
alkalmazott csupán.
Szolgáltató, kupeckedő szektorban gyártják,
mint szorgoskodó automaták
az egymás ellen irányuló masszív-stabil szekatúrát!
S miközben másodpercekként
szerepeket cserélnek,
akár vérprofi színészek,
észre sem veszik,
hogy elsuhant mellettük
a rongyos Élet!

S mert már mindenki lefizethető,
megvesztegethető, egyúttal,
akár a használt bútorkereskedés
ki is bérelhető,
persze vaskos pénzkötegekért,
ha van mit!
Tinédzserkorúak teszik le
a továbbtanulás lehetőségét,
mondván; ha másnak így is megyeget
alig nyolc osztállyal Lexus-terepjáróban furikáz,
V.I.P. villanegyedekben tanyáz,
akkor majd miért pont nekik lenne szükségük rá,
hogy a gondolat-szellem lélekerejét,
autodidakta performance-át egyszer
s mindenkorra szakértelemmel birtokolhassák?!

Újabb és újabb alternatív reality
műsorokat gyártanak sorozatszám
a tartós nézettség radikális növelés érdekében
s míg a nézőszám folyamatosan növekszik
félő  a tartós bunkósítási folyamatot
megállítani már képtelennek
mutatkozik e hitvány Kor!
S míg napi huszonnégy óra is jócskán
kevésnek bizonyulhat boldogulva
megélni sokan légvárakat építgetnek
jutányos THM-kamatokból,
míg a hitelek kamatos kamatait
automatikusan levesézik számláikról.

Holnaptól széles közöket hagyunk
a csenddel kitömött mondatok között
és megváltozik a szó és hallgatás
közt Szkülla-Kharübdisz.
Miért is lenne mentség az eljövendő élet,
ha a minden elvonult,
s az egykor létező kontúrtalan semmivé lett.