Jelentésféle Januárra

Tasi83

2024. január 12.

Már megint forr, sistereg
ez ember-hordás Nirvána-kor,
melyben újfent a Tömegek lázadása dívik.
E kimért Hóhér-Idő már
csupán csak lehetéséges, szűk edénye.
A képtelennek játszik,
akár a sakkfigurákkal a Remény.
Mint lényegében egy tartós, Elioti Senkiföldje,
összeolvad szándék s orv Tett:
a föld gyarló ember-lakója feszegeti örökkön határait,
miközben már mindenki aki józan eszű BÉKÉT akar!

Az embert – félő -, mostanság legfeljebb
csak ritkán várhatják még evilági földi csillagok;
nehezen elképzelhető immár,
hogy a gyönyörű Kedves őszintén-igazán
azt suttogja vágyakozón, szerelemmel:
,,Szeretlek, mert téged választottalak
emberi tulajdonságaid s nem a Pénzed miatt!”
– E mostani század már egyáltalán nem azon van,
hogy tanúskodjék, vagy hogy fiókoknak
szánt értékeket mentsen,
hiszen a valódi, megérdemelt
Sikeresség is tömegárucikké aljasult,
s kirakat-szerzők uralják
kénytelen-kelletlen a piaci mozgásokat!

Jó volna tán, ha az agymosott kiskirályok
fejében hűlő vulkán volna a tökös,
elhamarkodott indulat;
a születés lassú visszaszámlálást is jelent,
a pribék-fájdalmak előbb-utóbb mindenkiért eljönnek.
Jó volna most egyre inkább a kegyelem, irgalom.
E kor küszöbére érve galád,
abszurd eszméit még csak félig sem érthetem,
mert tudhatom.
A Lét kíméletlen sodrában
hamarabb elmerül tanúskodó nyomom,
mert szív s gondos ész manapság jobb,
ha csupán titkoltan-rejtetten remél
az ember újra s újra átgondolja
önszántából önző-konok földi dolgait!