Mintha cirkusz lenne
Tasi83Fülszöveg:
Társadalombírálat, kritikai szabadvers.
Íme az Élet barátaim! A föld lassan már elgáncsol,
mocsárba hull s a sok kis senkiföldjén
lévő perc-emberkés áldozat szándékosan
eltévedt saját csöndes kétségbeesésében.
Előttünk minden elfolyik:
állás, karrier, éhbér, juttatások kiváltsága.
Szinte már fölöslegességszámba visz
az összes propaganda-hazugság,
melyet hivatalosan terjesztenek,
akárcsak fertőző betegségeket szokás.
Meggondolatlanság,
vagy hamiskodó pátosz itt egyre megy.
Magunk között ragadtunk.
Nyugat-Európa egyre távolabban
szerepel a térképeken.
Tán jobb s hasznosabb lehetne
gyalog nekivágni az egésznek,
ha nem volnának újabb
és újabb alávaló kétségek,
manipulative megalkuvó akadályok.
Tisztázni kellene már minden szinte
az olcsó-bóvli paramétereket is:
Hol is tartunk eddig?!
Már a Béka feneke alatt?!
Azzal lehetünk csupán csak jelen,
ha egész álló héten harminchatórázunk?
Nézzünk csak nyugodtan körül!
Bratyizgató, mutyizgató stróman-majmok
dőzsölgetős eldorádója már
vagy húszon egynehány éve
tartja magát,
miközben emberi kapcsolatok
s kis közösségek mennek tönkre,
nem csupán a kollektíva szellemében.
A szabadgondolatokat másodpercekként
megfojtja a XX. századi bebetonozott
Triumvirátusok csillag-nagysága,
míg a XXI. századi kortárs
irodalom jószerivel kliséket,
közmondásokat puffogtat saját magának.
Zsong már rozsdásodásnak indult fogaskerék
gyanánt a Nihil, akárcsak a ninivei Semmi,
mert Jónásokkal,
hamiskodó prófétákkal már így
is dugig tele vagyunk.
S már nem maradhatunk meg anélkül,
hogy napok hordalékaként bele ne haljunk
egy-egy újabb közönyösített,
semmitmondó, hamis ígérgetésbe,
sunyító kézfogásba!