Őszi búcsú

attoosz

2020. október 18.

ŐSZI BÚCSÚ

 

Szomorú az őszi felhő,

Úgy fájdítja a szívemet,

S hideg öleléssel átkarol,

Minden magányos éjjelen.

 

Átkarol és magához húz,

Úgy, ahogy te sohasem,

Minden érintés egy sóhaj,

Egy könnycsepp,

Mi tőled most búcsút vesz.

 

Keserű lesz számban a szó,

Mikor búcsúzom,

Nem akartam, hogy így legyen,

De ez az út nem járható.

 

Esőfelhők szürke függönye,

követi lépteim nyomát,

Nem látom már a csillagot,

Mi hozzád vezetett,

egy teliholdas éjszakán.