Angyalom

Rohadtul elegem van az emberiségből. Mindegyik egy elfajzott korcs. Sokat képzelnek magukról, holott nincs is mire. Angyalként mindig is megvetettem őket, a nőket is csak kihasználtam. Aztán, egy nap… találkoztam vele. Meleg keze a karomat szorongatta, úgy téve, mintha kedves ismerősöm lenne. – Kérem, csak maradjon velem egy pillanatra – suttogta, mire azt a késztetést éreztem, hogy ellökjem magamtól. Mit képzel magáról? Alig voltak Panama utcáin, ez a nő mégis képes egy vadidegen kezét rángatni. – Követik önt? – kérdeztem tőle, mire ő csak bólintott. A képességeimnek hála végig mértem a területet, és meggyőződtem róla hogy a nőnek igaza van, ugyan is pár démon célba vette őt. Rám hárult a feladat, hogy megvédjem és ezzel a véletlen találkozással kezdődött el a zűrös, titkokkal teli történetünk.