Hanami - Fejezet 4: Amikor az első rügy kipattan, megrezdül a táj, de hiába az ébredés, eljő még a fagy; A tavasz még távol van.
Késik. Nem keveset. Kinoko aggódott, nem tudta az ostoba barátja merre kóválygott, de ha épségben előkerül, akkor lekapja a tíz körméről. Már ha van neki, mert a Yuki-onnáknál ez sem biztos. A kis gombaszellem az ég felé fordította fejét, és jobban bebugyolálta magát a pokrócba, amit a kappa adott neki, mivel a tél nem tartozott a számára előnyös évszakok közé. Amióta Hana megérkezett, keményebb volt ez a zimankós szezon, és bizton tudta, a lánynak köze van hozzá. – Kinoko – szipogott mellette egy ismerős hang. – Hát te hol jártál? –...