Héé, nem vagyok fiú - Fejezet 1: A kezdet

Az apám reménytelen eset. Ezt már megállapítottam hét éves koromban, mikor anya elment, mert vagy egy hétig fel sem tűnt neki, hogy én csinálom a kaját. A nagy szökés csak a szomszéd városig tartott édes szülőanyámnak, és azóta se jött vissza, így ketten maradtunk. Egy gyerek és egy felnőtt. Mikor kilenc éves lettem, úgy döntöttem, hogy kettőnk közül én vagyok az érettebb. Hogy miért? Nos, a válasz nagyon egyszerű. Az a nap tisztán él emlékeimben. Akkor határozta el drága atyám, hogy struccfarmunk lesz. Akkor is, most is bérházban laktunk. Ez még...