Tegnap a holnapért - Fejezet 44: 51. /Kelet-Afrika, Szudán, i.e. 136 millió éve/

Másfél kilométerrel a sivár táj fölött megnyílik a tér. A lángok közül Petersen zuhan ki. Füle mellett süvít a hideg levegő. Arccal lefelé fordul, körülnéz. Ez nem homoksivatag, csak egy víztelen terület. Kemény talaja lehet, innen a magasból is látszik a vöröses szín, mintha a Mars felé zuhanna. A vörös csak annyit jelent, a föld telítve van vas-oxiddal. A tájat kettészeli egy széles folyam, Petersen mintegy háromnegyed kilométer szélesre tippeli. Lassan, lustán kanyarog, elejét és végét nem lehet látni. Petersen alaposan körülnéz, de sehol nem látni...