Tegnap a holnapért - Fejezet 46: 54. /Dél-Afrika, i.e. 136 millió éve/

Amint kilépünk a tűzből, hátat fordítok Danielnek, fél térdre ereszkedem. Sűrű páfrányos vesz körül minket, enyhe szél himbálja a leveleket. Két oldalra pillantok gyorsan, nem látszik ellenfél. Röviden dörög Daniel géppuskája, arra fordulok. Kutya nagyságú, sötétzöld dinóféle vergődik a földön, összetördelve a leveleket. Hangosan visítozik, majd elcsendesedik. Daniel szégyenlősen vigyorog. – Bocs. Növényevő volt, legalábbis a fogaiból ítélve. – Rongyosak az idegeid? Ideje egy pihentető szanatóriumba vonulnod vagy két hétre – ugratom....