Pusztaság - Fejezet 2: Kettő

Lassan nyitotta ki a szemét. Először csak résnyire, aztán egyre jobban. Azt érezte, hogy a szél teljesen elállt. De nem kint volt. Egy lámpa sárgás fénye világított kissé távolabb. Egy szobácskában feküdt, egy ágyon. A kabátja és a sálja nem volt rajta. Aztán mást is észrevett. Három ember figyelte őt, kissé távolabbról. Két nagy, meg egy kicsi. Az egyik egy nő volt, a másik egy férfi, a harmadik pedig egy kisfiú, aki a szülei mögül kukucskált. A nő valamit súgott a férfi fülébe, majd az apa előbbre lépett. Hosszabb, fekete színű haja volt,...