Más szemmel - Nyomtatásban megjelent - Fejezet 3: 2. nap, péntek

Másnap arra kelek, hogy Judit fölém hajol az ágyamban. Szinte azonnal kipattannak a szemeim, és két pislogás után már éberré is válok. – Most megvagy! – mondja gúnyos mosolyra húzva a száját. Épp feltolnám magamat az ágyban, hogy egy szintbe kerüljek a féltestvéremmel, mikor észreveszem, hogy a csuklómnál fogva az ágyamhoz szögez. – Engedj már el! – förmedek rá. – Csak miután elárulod, hová rejtetted a szobromat! – Most komolyan emiatt nem hagysz engem aludni? – kérdezem fejemet csóválva, majd elmosolyodom, mikor idegességében elvörösödik. –...