A Bolond
PamelaVickeryFülszöveg:
Egy kis lelki feltöltődés mindenkinek.
-Bolond vagy? -kérdezik sokan tőlük.
Választottak egy hivatást, s azt akarják, hogy akik partnereikké lettek a hivatás során, legyen az felnőtt, gyermek, kicsi vagy nagy, tudják terelgetni, segíteni az útján.
A nehéz sziklákat akaratukkal emelik magasba, míg a másik biztos léptekkel, töretlenül menetel. A szakadékba zuhanókért nyúlnak. S bár lehet a visszarántás sebekkel és sérülésekkel jár, meg tudják menteni a másikat. A törött vállú emberről leveszik a súlyt, újrakötik sebeit, támogatják, míg fel nem épül.
Bolondok, mert mindezt nevetve teszik, kacagnak egyet szerencsétlenségükön, s nem a saját javukat keresik.
Néha azért, mikor senki nem látja, titkon összeomlanak. Sírnak. Csalódnak.
De a legnagyobb bolondok, miután a kudarc összeroppantotta őket, felállnak, s nem törődve azzal, hogy milyen következményei lesznek a továbblépésnek (lehet az egy szakadék, egy kő vagy bármi), újra járnak az úton.
S sokan azt mondják nekik: bolond vagy, lehetetlen!
De ő tudja, mert érzi, mert olyan kifinomult érzéke van a rezdülésekre, s olyan magas szinten van, hogy nincs lehetetlen. Az univerzummal csodálatos összhangban mozog.
S tudja, ha őt éri baj, nem ok nélkül történik. Érti, hogy a kudarc jó barátja a sikernek. Elfogadja, hogy a hibák részei az útnak. Hiszi, ha szüksége van segítségre, megkapja. És azt igazán érzi, hogy legnagyobb kincse a szíve szeretete, s töretlen bizalma, melyet nem rombolhat le semmilyen külső hatás.
Mert sokan kívülről azt mondják: bolond. Vagy: úgysem jön össze. Vagy: túl kockázatos. De ő akkor is el fog ugrani a szakadék széléről, ha nem látja a túlsó peremet, mert hiszi, hogy sikerülni fog az, amit eltervezett.
S mikor elugrik, az emberek csodálkozva látják, hogy nem is bolond.
Szárnyai vannak, amikről még ő maga sem tudott.
Angyal.