DACOLÓ CSALÓDOTTSÁG
Tasi83Fülszöveg:
Létösszegző vers.
Az értelmetlen összefüggéstelenség
ostoba napjai ím – félő -,
már régóta ránk köszöntek.
Igazságok s hazugságok értékét
sokkal inkább a befolyásolhatóság
s hitvány manipulációk határozzák meg.
A maradandó boldogság egyszeri,
örök, huncut ígérete talán
csupán csak
a tündérmesék világában ha létezik.
Éveink fekete dobókockáiból
már csupán bizonytalan
körvonalak látszódnak,
melyekbe egyre görcsösebben
illenék megkapaszkodni,
akár még foggal-körömmel is.
Türelemmel, empátiával ritkán
telhet a sebzett-szív, méla akarat,
ha végtelenre dagadnak
szomorúságok egyetemes,
csillapítatlan hullámverései.
Mélységekből egyre ritkábban
bukkanhat fel a Külön-Béke idillikus szigete.
A szándékosan bizonytalanított
Jövő hintázó bölcsője
– ha még létezik egyáltalán -,
egyre kevésbé érhető el az átlag számára.
Örök kikezdhetetlen versenyfutása
a zabolátlan Hóhér-Időknek,
konok Sorszerűség baljóslatokkal
kísértget, akár a kóbor
borongós csavargó fellegek.
Akár az apró egerek vagy patkányok
már mindenütt keresgélik,
kutatgatják a befolyásosabb embereket,
mert azt képzelhetik
így már bizton előrébb juthatnak de minek,
amikor a jólcsengő előléptetéseket,
a Bali álomutazást sosem
az egyszerűbbek kaphatják meg!
Mintha zsigerileg már
az anyagiasult kannibalizmus
is egyre közelebb s közelebb jönne mihaszna,
senkiházi földi valóságunkhoz;
ember-roncsok acsarkodva
összevesznek egy-egy kidobott,
félig megrágott másnapos kenyér
vagy krumplihéj felett.
– Tudatlan kicsinyes törtetők
seregében most mintha
már mindenki ügyeskedve remekelne,
míg a szándékosan Hamleti-bolond-bohócok,
kikre azért hallgatni illenék
inkább behúzzák fülük-farkukat.
Elbújdosott sorstragédiákból
egyre kevésbé lehet intő példákat felmutatni.