TÚLTOLT KOR-LITÁNIA
Tasi83Fülszöveg:
Társadalombírálati vers
Barátom! Te, aki szintúgy
hasonló brummogó medvebőrbe bújtál,
akárcsak jómagam te tudhatod egyedül az Igazat:
Flóra és Faunát, akárcsak a jószerencsét
manapság már hiába is keresnéd,
akármerre nézel olcsó, kisstílű mellékalakok
flangálnak össze-vissza,
hogy még a kapanyél is
lassacskán kilóg szájukból.
Kérészéletű kiskirályok fészkelődnek
rutul-gazul e nagyvilágon;
a föld-süket mélység – félő -,
megfejtést már ritkán, ha hirdet.
Most hívatlanul, kéretlenül újabb
s újabb ál-proféták, hazárdjátékosok
jönnek-mennek, hisz mindenki önmaga kovácsa.
Csőcselék, csürhe-banda ontja
magából az álszent-próféciákat,
s míg az átlag bármit is megérhetne
már ideje korán, másnap újra változik
a sorrend s újabbak léphetnek előtérbe,
akik persze, hogy semmihez sem értenek,
csak afféle partiarc-kirakatfigurái
e mostani zűrzavaros Jelennek.
A Ma így üzen az embernek:
,,Csak csalj, rabolj, élvezkedj, amíg megteheted,
mert Holnap, már meglehet, hogy késő lehet!”,
míg a Holnap annyit felel rá: ,,Ugyan már minek?!”
– A derengő évtized egyben talán
lassú halál-tusát is jelenthet?!
– Sokat sejtető Világunk ölén
egyre inkább alvilági, kicsinyeskedő szószártyár,
alamusziskodó férgek teremnek.
A tömeg-emberek, akárcsak
a másodpercenként újáteremtő
digitális algoritmusok, cyber-kibernatikai kódok,
vírusként tenyésznek akármelyik processorban,
s míg a való életben azt mondják:
mindenre van hathatós-hatékony megoldás,
igazából az ember már dobhatja is ki
keményen megszerzett földi kincs-javait,
hogy mások profitálhassanak.
– A Létben legális birtokháborítás zajlik
– ki tudhatja már mióta?!
– S régen nem vagyunk már önállóak,
független akarattal bíró individuumok,
csupán sáranyagú bábúk,
kiket kedvükre rángathatnak odafennt!
Alaktalan mocsári posvánnyá rendeződik
át benső sejt-molekulánk,
mire a Történelem fonalából
végleg kikoptatjuk saját magunk!