Isten báránya - Fejezet 2: 2. részlet

Másnap arra ébredtem, hogy a napfény betört a szempilláim alá. Felültem. A hátam elgémberedett, sajgott is rendesen, de azonnal eszembe jutott az előző nap, Silverius azonban nem volt az ágyamban. Azonnal talpra ugrottam, s nem törődve a fájdalommal a keresésére indultam. Eltűnt, még nyomokat sem hagyott maga után. Elvitte a papi csuhát, érintetlenül hagyta a konyhát és a kamrát, az ágyat pedig bevetve. Elképzelésem sem volt, mihez kezdhetett volna ezután. Értelmetlennek tűnt, hogy mintha mi sem történt volna, visszamegy a templomba és folytatja tovább a hazudozást....