Akt - Fejezet 3: III. Egy régi-régi ismerős

Halmos Enikő némán, néha-néha oldalra sandítva igyekezett a legjobb tudása szerint pakolást imitálni. A lány céltalanul rakosgatta az üres dobozokat jobbról balra, aztán vissza. Igazság szerint a már falakra akasztott képek alá kellett volna odatűznie a kinyomtatott többnyelvű szövegeket, ám a helyiségben látszólag céltalanul álldogáló férfi mindenhol ott lévő, vesébe látó pillantása szinte az őrületbe kergette. Képtelen volt koncentrálni, és miután több szöveget is összekevert, úgy döntött, kifizetődőbb lesz majd akkor folytatnia, ha a hívatlan...