Gyűlés

A Gyűlés mindig egy színjáték. Legalábbis nekem. Apámnak az élete. Ő magát adja. Én viszont újra és újra futom ugyanazokat a köröket, ugyanazokkal az emberekkel. De úgy tűnik, nem most. Ezúttal valami nagyon más, mint a korábbi alkalmak során. Már akkor érzem, mikor meglátom őt a fal mellett a félhomályban.