Tehetségek ellentéte - Fejezet 6: Kábulat
Hányingerem van. Az érzés pislákolva, de elég határozottan töri át a sötétség határvonalát, ennek ellenére nehezemre esik kinyitni a szememet. Jó párszor meg kell vele próbálkoznom, mire bármi éles is a látóterembe kúszna. Oldalra fordulok, de mintha százas szögek ezreit kalapálnák egyszerre a koponyámba minden oldalról. De legalább a hányingerem távozik némi epével a szürke, ismeretlen kőpadlóra. Ez halványan emlékeztet arra, hogy nem ettem semmit… mióta is? Reggel. Mikor volt reggel? Megpróbálom feltornázni magam ülésbe, de furcsamódon nem sikerül....