Éjfél - Fejezet 12: Diagnózis

Kiabálásra ébredek. Kótyagos fejjel a telefonom után nyúlok, hogy megnézzem, mennyi az idő. A kijelző este hat óra tizenhárom percet mutat. Felkapcsolom az ágy melletti kicsiny lámpát, mely nyomán narancsos derengés fut keresztül a szobán, pont akkor, mikor újabb kiabálás hallatszik lentről. Ez alkalommal annyira éber vagyok, hogy a szavakat is tisztán ki tudom venni. – Más dolgod sincs, csak tanulni! Felülök. Te jó ég! Rachel! A fejem még kicsit kába ugyan, de azonnal elindulok lefelé. Azt ígértem Rachelnek, hogy megoldom az egyesét, de nem így tettem. Elfeledkeztem...