Mindössze tizennégy nap. Két hét. Csak ennyit kell kibírnia Abigélnek az apjánál. Lázasan számolja a napokat, és hogy felpörgesse az idő múlását, állandóan összetűzésbe keveredik féltestvérével. Abigél néha hajlamos túlzásokba esni, ugyanis túlságosan féltékeny Juditra azért, mert az apja nagyobb figyelmet fordít őrá, mint Abigélre valaha is. Irigykedve figyeli féltestvére elnyert díjait, s már-már tökéletesnek látja Juditot, nem csoda hát, hogy végső elkeseredésében, hogy ártson a féltestvérének, szándékosan eltesz egy fontos levelet, amelyben Juditot arról értesítik, hogy felvételt nyert egy egyhetes irodalmi táborba, az ALKOTÓI TÁBORBA.
Mikor Abigél rájön arra, hogy milyen fontos is Judit számára ez a tábor, rádöbben tette súlyosságára, és napokkal később átnyújtja neki a levelet, de1