Superior Iron Man/Captain Hydra novella. Mikor az összes szuperhős hirtelen gonosszá változik, úgy tűnik, Tony Stark megúszta, de a valóság ennél nyakatekertebb. Egy ideig jól játssza a szerepét, segít a SHIELD-nek elkapni a rosszfiúkat, de senki sem tökéletes, és semelyik színjáték sem tart örökké. Főleg, ha a bábmesternek istenkomplexusa van. Hamar kibukik a szög a zsákból, de addigra Stark már kiépített magának egy birodalmat, amit a Hydra segítségével vasmarokkal (pun intended) irányít. Azonban ők sem bírják sokáig tétlenül nézni a szupergonosz zseni hatalomra törését, valamit tenniük kell, hogy megállítsák. Ekkor lép a színre Hydra Kapitány, a legkiválóbb ügynökük, akik egykoron Steve Rogers volt, szintén Bosszúálló, nem utolsó sorban pedig Tony Stark ex-szeretője. Vasember után küld1

Őszbúcsúztató vers, romantikával átitatva.

Azért, mert csak... és azért nem, mert...

Harry Potter fanfiction. Valamikor a 6. rész környékén, mikor Harry megátkozza Dracot a sectumsemprával.

Szeretni, vagy szeretve lenni? Melyik a fontosabb? Egyik sem létezhet a másik nélkül. Egy dolog azonban biztos... nem tudjuk végérvényesen kiírtani magunkból a szeretet vágyát.

Drága Anya! Utoljára azt hiszem, tizenhét évesen írtam neked levelet. De tudod, így könnyebb volt feldolgozni a halálod. Pontosan huszonnégy éve történt, és nagyon-nagyon hiányzol nekem. Ismét szükségem lenne egy anyai jó tanácsra és támogatásra, melyet a férjem nem ad meg nekem. Életem legnehezebb feladata előtt állok, és nagyon úgy néz ki, hogy egyedül kell szembenézzek vele. Nem ilyen életet képzeltem, mikor örök hűséget fogadtam Sirius Blacknek. Nem gondoltam, hogy két évvel az esküvőnk után Azkabanba fogják zárni, egy olyan bűnért, melyet nem is követett el. Tizenkettő évig vártam rá, magányosan és elszigetelve. De azóta valami megváltozott: Sirius már nem az a férfi, akibe beleszerettem. Türelmes voltam vele, és megértettem őt. Nagyon jól tudom, hogy nem volt egyszerű az a tizenké1

Vannak olyan sebek, melyek a halál után sem gyógyulnak meg.

Egy férfi, aki, miután az addig uralkodó rendszer összeomlott, menekülni kényszerül, mivel ő maga is a régi hatalom katonája volt. Akikre most szinte mindenki vadászik, valaki bosszúvágyból, elégtétel gyanánt, vagy pusztán azért, mert a különböző hadurak, vagy banditavezérek jó pénzt fizetnek a hozzá hasonlókért. Így hát a férfi elhatározza, hogy megpróbál eljutni az elsivatagosodott, kiégett vidéken a tengerpartig, ahol reményei szerint sikerül megszöknie. Miután azonban kocsija feladja a szolgálatot, gyalog vág neki a szinte lehetetlen útnak. Szervezete már majdnem feladja a küzdelmet az elemekkel szemben, amikor a sivatag közepén rátalál egy kis tanyára, benne egy családdal, akik megmentik. Azonban, mikor kiderül, hogy ki is ő, és hogy puszta létezésével mekkora veszélyt jelent a csalá1

Kali egész életében egyedül volt. Se család, se barátok, se vezetéknév. Békésen élte a csavargó tolvajok mozgalmas életét, és várta, hogy a rendőrség megtalálja, és megtorolja rajta az egy évvel ezelőtt elkövetett bűntettét. Csakhogy ez utóbbi nem következett be. Helyette kapott egy jól fizető munkát, és egy szörnyen idegesítő társat maga mellé. Ám mi történik, ha az a bizonyos munkaadó hazudik? Te elfognád a pénzt és hallgatnál, vagy inkább kiállnál az igazságért?

A rasszizmus új eszközökkel harcol. Ha ma nem tudunk védekezni ellene, talán a múltban sikerül? Meglátjuk!

Ez a történet azt próbálja röviden körüljárni (egy specifikus filozófiai irányzat, az ontológiai idealizmus talaján állva), hogy egy olyan fiktív jövőben, ahol a jövő érzékelése természetes, hogyan reagálna valaki arra, hogy ezt a fajta érzékelést elveszíti.

„A tavasz hírnökének mindig a rózsaillatot libegtető szellőt tartották, ám akadnak kevesek, akik számára az idő megállt, mikor az utolsó levél is aláhullt a kopár fáknak. Ők azok, kik nem várják már se a tavaszt, se a nyarat, a körforgás megakadt. Csak elvétve találkozhatunk velük, megbújnak az árnyak között, vagy épp a tömegekben, semmivel sem másabbak a többieknél, mégis levegőnek tekintik eme kevéske réteget.” A varázslatra, amely reményt kelt a szívekben, a legnehezebb időszakban is szüksége van mindenkinek. Ez, mi körbelengi a történeteket, amikbe belemenekülünk hol békeidőkben, hol a legsötétebb percekben. Ha te is szeretnél egy varázslat töredékének részese lenni, látni a láthatatlant, térj be egy mese erejéig. Higgy és láss.